CSATLAKOZZ HOZZÁNK, LEGYÉL TE IS BIATORBÁGYI TŰZOLTÓ!
Ha elmúltál 18 éves, nincs más dolgod csak ránkcsörögni a 06-70-342-2626-os telefonszámon, majd eljönni az egyik taggyűlésünkre (minden hónap első hétfőjén tartjuk). A csatlakozáshoz nem szükséges semmi előképzettség, ha megvan a kémia, a belépő papírok kitöltése után a szakmai képzésedről, a védőruházatodról és a szakma szépségeinek bemutatásáról mi gondoskodunk!
Gyere és csatlakozz hozzánk!
A KEZDETEK
2024-ben 100. évfordulóját ünnnepli az egyik legrégebbi biatorbágyi, ma is aktívan működő civil szervezet, a Biatorbágy Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Az akkor még különálló Biai Tűzoltóság alapítása Magyarország legnagyobb ismert tornádójához köthető. 1924. június 13-án Magyarország egyik legnagyobb tornádója Biáról kiindulva söpört végig az egész Zsámbéki-medencén. A vonulási sebessége 24 km/óra volt, a vihartölcsér peremén 324 km/óra volt a szélsebesség. A tornádó Bián alakult ki itt hatalmas károkat okozott 450 házból 400-at összedöntött, 4 halott és 30 sebesült volt. Ezután Pátyra csapott le itt elpusztította a Burgundia nevű falurészt, 2 halott és 18 sérült maradt utána. Pilisszentiván következett 35 ház tetejét megrongálta, 40 ház tetejét elvitte. Pilisvörösváron is megrongált épületeket, itt a gyümölcsösökben okozott óriási károkat. Tahin 58 ház rongálódott és több ezer fa tört ki. Ezután a tornádó elhagyta az országot. Ez volt Magyarország legnagyobb ismert tornádója.
A viharforgatag pusztítását látva határozták el a helyi férfiak, hogy megalapítják a Biai és az akkor még különálló Torbágyi Tűzoltóságot, hogy megelőzzék, illetve enyhítsék az esetlegesen bekövetkező károkat és szent célul tűzték ki maguk előtt a város és lakosainak tűzvédelmét.
A biai és torbágyi viharforgatag útvonala, 1924.
A viharforgatag által elpusztított biai és torbágyi házak (a több, mint 400 rombadőlt ház közül), 1924.
Az akkor még különálló Bia és Torbágy két önálló önkéntes tűzoltósággal rendelkezett.
Biai önkéntes tűzoltók, 1965
A Torbágyi Önkéntes Tűzoltóság 10 éves fennállását ünnepli, 1934.
NAPJAINKBAN
„Az önkéntesnek nem az ideje több, hanem az elkötelezettsége.”
Évről évre egyre fontosabb szerepet kapnak az önkéntes tűzoltó egyesületek, a hivatásos szervek egyre inkább számítanak az önkéntesek közreműködésére. Óriási előnyük, hogy helyi szervezetek, így a segítség helyben van.
Együttműködési megállapodást kötöttünk a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Érdi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Hivatásos Tűzoltó Parancsnokságával, jelenleg EMÜ I. kategóriában, ami azt jelenti, hogy szakfelszereléseink, eszközeink bevizsgáltak és a szabályoknak megfelelően működnek. A megállapodásnak köszönhetően első kézből értesülünk a káresetekről és riasztás esetén az elsődleges, azonnali beavatkozást el tudjuk végezni. A tűzoltási, műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatokban szorosan együttműködünk a működési terület szerinti hivatásos tűzoltósággal, mely feladataink ellátásához nélkülözhetetlen szakmai irányítást és felügyeletet biztosítja.
Egyesületünk önkormányzati támogatáson kívül pályázati összegekből, bérmunkákból, adományokból, felajánlásokból működik.
Célunk az 1924-ben alapított, nagy múltú egyesületünk fejlesztése, hagyományaink ápolása és továbbvitele, a közösség összetartása, a fiatalabb generációk bevonása és nevelése. Nem utolsósorban, hogy szerállományunk további frissítésével, eszközeink megújításával és szakmai felkészültégünk további szélesítésével a közeljövőben önálló beavatkozó egységgé fejlődjünk.
AZ ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ EGYESÜLETEK MŰKÖDÉSE
Jelenleg Magyarországon több mint hatszáz önkéntes tűzoltó egyesület (továbbiakban: ÖTE) működik. Az ÖTE-k az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján létrejövő és működő, önálló jogi személyiségű szervezetek. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) előírásai szerint az ÖTE a székhelye szerinti településen a tűzmegelőzési, a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködő társadalmi szervezet, ami alapszabályában ezt tevékenysége céljaként rögzítette. Tagjai önként, fizetség nélkül, szabadidejükben végzik feladataikat. A szaktevékenység mellett e szervezeteknek célja a helyi, illetve tűzoltó hagyományok ápolása, a közösség összetartása, az utánpótlás-nevelés, de gyakran polgárőr, településőri feladatokat is ellátnak.
Az egyesületek a központi szerv pályázatán kívül egyéb civil szervezetek támogatására kiírt pályázaton is indulhatnak. Működésüket törvényi szintű előírás alapján a települési önkormányzat is támogatja. Mindemellett az egyesületek törekednek az önálló bevételi források (rendezvény-biztosítás, favágási munkák, magasban végzett tevékenység, stb.) megteremtésére is.
A jól működő egyesületnek mindig is fontos szerepe volt a tűzoltási és műszaki mentési, valamint a helyi lakosságtájékoztatási feladatok ellátásában. A napjainkban jelentkező egyre gyakoribb katasztrófahelyzetek felszámolásánál is részt vesznek a védekezési, kárelhárítási feladatokban (árvíz, belvíz, nagy kiterjedésű szabadtéri tüzek, viharkárok).
Az önkéntes egyesületek munkájának szakmai irányítása és felügyeleti ellenőrzése a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet, elsősorban a hivatásos tűzoltóságok feladata. Az egyesületek támogatásáról, szakmai irányításáról és felügyeleti ellenőrzéséről külön országos katasztrófavédelmi főigazgatói utasítás (7/2018 BM OKF utasítás) rendelkezik.
A szaktevékenység ellátásának alapvető feltétele a működési terület szerinti hivatásos tűzoltósággal kötött együttműködési megállapodás.
Az ÖTE-ket a személyi feltételeik, a technikai felszereltségük, a rendelkezésre álló gépjárművük figyelembe vételével három kategóriába sorolhatjuk.
A megállapodás kategóriáját az ÖTE rendelkezésre álló erő- eszköz állománya határozza meg.
I. kategória: a tűzoltási, műszaki mentési tevékenység ellátásához az önkéntes tűzoltó egyesület rendelkezik tűzoltó gépjárművel, vagy olyan gépjárművel, ami alkalmas a tűzoltáshoz és műszaki mentéshez szükséges szakfelszerelések, oltóanyag, tűzoltó személyzet szállítására, és a tevékenységi területén aktívan közreműködik a tűzoltói feladatok ellátásában.
II. kategória: a tűzoltási, műszaki mentési tevékenység ellátásához az önkéntes tűzoltó egyesület nem rendelkezik az első kategóriának megfelelő gépjárművel, vagy ugyan rendelkezik az első kategóriának megfelelő gépjárművel, de felszerelései, vagy felkészültsége alapján a tűzoltói feladatok ellátását csak esetenként végzi.
III. kategória: az önkéntes tűzoltó egyesület tűzoltási, műszaki mentési tevékenységet nem végez, de tűzmegelőzési tevékenységén belül ifjúságnevelő és hagyományőrző tevékenységet aktívan lát el.
A Ttv 2013. évi módosításával lehetővé vált, hogy az önkéntes tűzoltó egyesületek a vállalt tevékenységi területükön önállóan is végezhessék a szaktevékenységüket. Jelenleg ötven egyesület vállalta az önálló beavatkozással járó kötelezettségeket és feladatokat, ezek az egyesületek a működéshez szükséges havi támogatásban részesülnek.
A tűzoltó tevékenység végzéséhez szükséges szakmai képzéseket (jelenleg minimum 40 órás tűzoltó alaptanfolyam, továbbá a mentőeszközök és szivattyúk kezeléséhez szükséges képzés) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek végzik.
Az önkéntes tűzoltó egyesületek káresetről történő értesítését a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerveinél kialakított megyei műveletirányító ügyeletek végzik, SMS üzenet elküldésével.
A BIATORBÁGY ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA
54/2014. (XII.5.) BM RENDELET AZ ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATRÓL
A MAGYAR TŰZOLTÓSÁG TÖRTÉNELME
EMLÉKEINK A MÚLTBÓL
